2016. április 11., hétfő

Vissza egyet

Két hete használjuk a narancs karikát, ez alatt az idő alatt kétszer cseréltem almot. A kisdolog nagy része a lyukon át a wc-be ment, csak le kellett húzni. A nagydolog viszont már problémásabb.
Sethi rendben megtalálta és az esetek nagy többségében sikerült a karika közepébe intéznie a dolgát, Keezah viszont istennek nem ment volna bele. Két teljes ágyneműcsere után átszokott a wc-ben rendszeresített, alomsöpréshez használt kislapátra. Érdekes, hogy csak a nagydolgot intézte a lapátra, és igazából nem is értem, hiszen a mozdulat és a guggoló póz minden esetben ugyanaz, pisilni pedig a wc-be járt.
Úgyhogy úgy döntöttem, visszalépünk egyet, és visszateszem a piros karikát. Így is épp elég stresszes lesz majd újból a narancsra lépni, mivel az előző bejegyzésben 'emlegetett' csésze-csere a küszöbön áll, talán már holnap jönnek a mesterek. A csere után pedig a narancs karika közepén egészen a vízig látnak majd.

Kis szösszenetként, a jó idővel megjelentek a mindenféle madarak. Sethike tisztára megőrül, és a szúnyoghálón keresztül princeli őket. Már néhányszor sikerült is összevesznem vele, mert az ugrás határán volt, és valljuk be, negyedik emeletről, szúnyoghálón keresztül kiesni nem életbiztosítás.

Szóval folytatódik az orientális macskákkal egyáltalán nem unalmas élet :) Minden nappal újabb bolondságokat mutatnak be, kíváncsiságuk pedig határtalan.

Nagyjából két hetet tervezek adni nekik a piros szinten, utána jelentkezem :)

2016. március 31., csütörtök

Tapasztalatok 2

Nagyjából 48 órája van használatban a narancs karika, ezalatt mindössze egy baleset történt, Keezah úgy gondolta, az ágyon jobb helye lesz a nagydolognak. Ez tegnap délután történt, azóta minden rendben. Ma reggel elmentem dolgozni, ahogy szoktam és arra jöttünk haza, hogy sehol egy folt vagy oda nem illő kupac. Ez mindenképp biztató.

Seth is rendben megtalálta, sőt, ő egyenesen a lyukba pottyantott. Egyelőre (úgy gondolom), nem tudatosan, de a végtermékek nagy része a lyukon keresztül a wc-be megy, így csak le kell húzni, tehát ez már félsiker. Hozzátenném, hogy az utóbbi két napban nem kellett almot cserélem, sőt, úgy gondolom, ilyen tempóban még további két napig biztosan nem kell. Természetesen, szilikát van mindenhol, de végül is, ez ezzel jár, nem igaz?... :)

Lapos öblítésű wc csészénk van, így a végtermékek nem a vízbe mennek, ennek annyi hátránya van, hogy az égig bűzlik (még akkor is, ha időben lekezelem)... Azt hiszem a wc amúgy is megérett egy cserére, úgyhogy ez már nem lesz így sokáig, néhány ezer forintért már lehet kapni mély öblítésűt. A víz, amibe esik, elfedi majd a szagokat (legalább is nagy részben). Ja, és szereznem kell egy időzítős illatosítót. :)

2016. március 29., kedd

3. szint

Nemrég értünk haza, a kislányom a hat éves kötelező oltását kapta, ezért holnap is itthon leszünk. Minekutána csicsogó alom és vagy három adag nagydolog várt (az egyik ezek közül a kislapáton), úgy döntöttem, megpróbálkozunk a narancs karikával.
Beletettem őket párszor, fenemód érdekelte őket a karikán túli világ (merthogy most a belepotyogás veszélye nélkül tudott beleszaglászni a wc-csészébe.

És végül nem telt el 20 perc, Keezah baba úgy döntött, talán ki is próbálja. Olyan ügyesen, pont a karika közepén lévő lyukba pisilt, hogy na!... Nagyon büszke vagyok rá. :)

Remélem, Sethi is megoldja majd, és nem viszi mellé. Bár nem idegenkedett tőle annyira, mint az elején a piros karikától.

2016. március 28., hétfő

Szösszenet

Épp az előbb cseréltem almot. A fiúk nagyon ügyesek, és úgy veszem észre, mintha kevesebb alom lenne szanaszét rugdosva a tálcából, mióta feltettük a wc-csésze tetejére.
Sőt, úgy fest, először a karika közepét használják (azt a részét, ahol a narancssárgán a lyuk van), és csak miután teljesen tele van, használják a többit, így elfogott a vágy, hogy lecseréljük a sárgára. De aztán türelemre intettem magam, nem szeretném elsietni, már csak a fiúk és a siker érdekében sem.
Holnapután szabin leszek, talán majd akkor megpróbálkozunk vele.

Kedves Olvasóm talán hiányolhat olyan képeket, amikor a rendszer épp 'bevetésen' van, az ilyesféle fényképek hiányának csupán egyetlen oka van, mégpedig maguk az alanyok.
A fiúk rettentő szégyenlősek. Egy egy szint kezdetén rendszeresen kukucskáltam rájuk, hogy vajon csak ismerkedik a tálcával, annak új helyével, esetleg egész Kínáig tervez ásni és kaparni, vagy tényleg a dolgát végzi, és azt vettem észre, hogy mint valami kis bűnös, rajtakapott és lefülelt egyén, rögtön abbahagyta, amit csinált és fél pillanattal később már a lakás túlfeléről reklamált, amiért a privát szféráját zargattam. Így letettem arról, hogy a rendszer használata közben képeket készítsek róluk. Bár remélhetőleg lesz alkalmam fényképekkel dokumentálni a sikeres tréninget. Mert a mostani állás alapján biztos vagyok benne, hogy a fiaim megtanulják, végigcsinálják. :)

A következő szinten jelentkezem. Addig is szép napot :)

2016. március 27., vasárnap

2. szint

Két hét szoktatás után itt az idő a továbblépésre. Miután végeztem minden irányú, házon kívüli teendőimmel, feltettük az almot a wc-re. Nem sokáig kellett győzködni a fiúkat, rögtön megtalálták. Talán a jövő hét végén már előkerülhet a narancs színű karika, lyukkal a közepén.

Kisebb nehézséget okozhat majd Keezah, mert nagyon merev. Ha felveszem, hogy letegyem valahová (célzottan), akkor rendszeresen lemerevedik, olyan erősen tartja magát, hogy kész körülmény elrendezgetni a lábait, hogy mind oda kerüljön, ahová kell.
Mindezt betudom annak, hogy olyan kennelből érkeztek hozzám, ahol tenyészkandúrból volt vagy hat, kislány cicából meg vagy 10-11, tehát egy adott macskára nem jutott valami sok idő. Seth már akkor is felfedező kedvű, igazi vagány kiscsávó volt, Keezah meg nyuszi, rettentő félénk, mindentől megijedt. Úgy egy hét kellett ahhoz, hogy egyáltalán engedje, hogy hozzáérjek. Rendkívül rosszul szocializált cicák voltak, hála az égnek, ez mostanra már elmúlt. De Keezah merev tartása és állandó 'ellenkezése' ebből fakadhat.

Tapasztalatok a termékről.
Stabil és elég strapabírónak tűnik. Amit hiányolok, az a feltét és a belevaló karika között valamiféle tömítés, mert rendszeresen előfordul, hogy az illesztéseknél kifolyik, ami kifolyhat, így rendre oda nem illő foltokat találok a wc kövén.
Az én két ivartalanított kandúrkámnak 'mindent bele' alapon nagyjából 36 óránként kell cserélni az almot. Ebből arra gondolok, hogy még három cicánál végig lehet csinálni a tréninget, de több macskánál csak abban az esetben, ha időmilliomosok vagyunk, és belefér, hogy napi kétszer, ne adj isten háromszor cseréljünk almot.


2016. március 16., szerda

Eltelt három nap

Úgy, hogy gyakorlatilag egész nap egyedül voltak itthon a fiúk, és nem történt baleset. Biztató.
Felfogták a lényeget, és ügyesen használják az almot. A hétvégén talán feltehetjük majd a wc tetejére.

A következő lépés után jövök :)


Kis kiegészítésként néhány gondolat és tanács, ha valaki úgy érzi, követi a példámat.

Először is, rengeteg türelem és idő kell hozzá. Van olyan cica, aki rögtön felfogja, hogy mostantól azt kell használni, és van olyan cica, akinek kicsit több idő kell.
Másodszor, jó, ha az ember ismeri a cicáit. Némelyik talán nem olyan okos, és nehezebben fogja fel a dolgokat. Némelyik talán lázadó, és 'csakazértis'.
Harmadszor, ha több cica van, úgy az összeset meg kell tanítani a wc használatra. Olyan nincs, hogy 'Kormikát megtanítom, mert olyan ügyes és okos, de Cirmikét nem, mert ő lázad és úgysem tanulná meg'. Olyan nincs, hogy az egyiket meg akarom tanítani rá, a másiknak meg otthagyom az alomtálcát, mert a tanulékonyabb is az alomba fog menni, mondván, Ő miért nem, ha a másik igen?...

Érdemes a próbálkozásba olyan időszakban belevágni, amikor többet vagyunk otthon, hogy asszisztáljunk nekik. Szabadság idején, vagy a hétvégén, teszem azt.

A macska, mint faj rettentő önfejű és makacs. Nagyon okos, de nem szereti, ha dirigálnak neki. Ha megpróbálom rászoktatni a wc-re, azt úgy kell megtennem, hogy szabályosan meggyőzöm a cicát, hogy ez jó. Ha minden sikertelen próbálkozásnál kikap, nem látom be, hogy túl korai/képtelen rá, akkor a válaszreakciója az lesz, hogy össze-vissza hordja és szórja a végterméket a lakásban. Vagy a másik véglet, addig addig tartogatja, mígnem valami nagyobb baj történik. Az is lehet, magunkra haragítjuk a macskát, és ezentúl nem lesz partner semmiben.
Ha elkezdjük a tréninget, és valamelyik szint nem sikerül problémamentesen, ne féljünk visszalépni az előző szintre. Ha több cicát tanítunk egyszerre, mindig annak a cicának a tempóját vegye fel a tréning, amelyik a leglassabban reagál, aki nehezebben fogadja a változást a többihez képest.

Ha elegendő időt kap a cica minden szinten, akkor biztosan sikeres a tréning. Ha kell, tartson akár egy hónapig is egy szint, hiszen a végeredmény megéri.


2016. március 14., hétfő

Tapasztalatok

Elöljáróban leszögezném, hogy egyetlen napból túl korai általánosítani, de bizakodó vagyok.

Ma reggel fél hét felé elmentem dolgozni, épp az előbb értem haza, gyors felmérés, sehol egy akna (az alomban sem), vagy egy nem odavaló folt. Úgy siettem, mint akit kergetnek, féltem, hogy beleteszik az aknát az alomba és aztán nem mennek bele, hiszen a megszokotthoz képest sokkal kisebb a karika, de semmi probléma.

Sethi tegnap pont mellé pisilt, próbálkozott a lelkem, és bele is ment, épp csak a hátsója lógott ki. Persze, nem büntetem érte, hiszen ő bizony megpróbálta. Mindent összevetve az első esti folton kívül (amit persze sehová rosszabb helyre nem csinálhatott volna), minden a legjobb úton halad. Nagyon ügyesek, készségesek. :)

Mint a csiga, ugyan, de haladunk. Időnk van, mint a tenger :)