2016. április 11., hétfő

Vissza egyet

Két hete használjuk a narancs karikát, ez alatt az idő alatt kétszer cseréltem almot. A kisdolog nagy része a lyukon át a wc-be ment, csak le kellett húzni. A nagydolog viszont már problémásabb.
Sethi rendben megtalálta és az esetek nagy többségében sikerült a karika közepébe intéznie a dolgát, Keezah viszont istennek nem ment volna bele. Két teljes ágyneműcsere után átszokott a wc-ben rendszeresített, alomsöpréshez használt kislapátra. Érdekes, hogy csak a nagydolgot intézte a lapátra, és igazából nem is értem, hiszen a mozdulat és a guggoló póz minden esetben ugyanaz, pisilni pedig a wc-be járt.
Úgyhogy úgy döntöttem, visszalépünk egyet, és visszateszem a piros karikát. Így is épp elég stresszes lesz majd újból a narancsra lépni, mivel az előző bejegyzésben 'emlegetett' csésze-csere a küszöbön áll, talán már holnap jönnek a mesterek. A csere után pedig a narancs karika közepén egészen a vízig látnak majd.

Kis szösszenetként, a jó idővel megjelentek a mindenféle madarak. Sethike tisztára megőrül, és a szúnyoghálón keresztül princeli őket. Már néhányszor sikerült is összevesznem vele, mert az ugrás határán volt, és valljuk be, negyedik emeletről, szúnyoghálón keresztül kiesni nem életbiztosítás.

Szóval folytatódik az orientális macskákkal egyáltalán nem unalmas élet :) Minden nappal újabb bolondságokat mutatnak be, kíváncsiságuk pedig határtalan.

Nagyjából két hetet tervezek adni nekik a piros szinten, utána jelentkezem :)

2016. március 31., csütörtök

Tapasztalatok 2

Nagyjából 48 órája van használatban a narancs karika, ezalatt mindössze egy baleset történt, Keezah úgy gondolta, az ágyon jobb helye lesz a nagydolognak. Ez tegnap délután történt, azóta minden rendben. Ma reggel elmentem dolgozni, ahogy szoktam és arra jöttünk haza, hogy sehol egy folt vagy oda nem illő kupac. Ez mindenképp biztató.

Seth is rendben megtalálta, sőt, ő egyenesen a lyukba pottyantott. Egyelőre (úgy gondolom), nem tudatosan, de a végtermékek nagy része a lyukon keresztül a wc-be megy, így csak le kell húzni, tehát ez már félsiker. Hozzátenném, hogy az utóbbi két napban nem kellett almot cserélem, sőt, úgy gondolom, ilyen tempóban még további két napig biztosan nem kell. Természetesen, szilikát van mindenhol, de végül is, ez ezzel jár, nem igaz?... :)

Lapos öblítésű wc csészénk van, így a végtermékek nem a vízbe mennek, ennek annyi hátránya van, hogy az égig bűzlik (még akkor is, ha időben lekezelem)... Azt hiszem a wc amúgy is megérett egy cserére, úgyhogy ez már nem lesz így sokáig, néhány ezer forintért már lehet kapni mély öblítésűt. A víz, amibe esik, elfedi majd a szagokat (legalább is nagy részben). Ja, és szereznem kell egy időzítős illatosítót. :)

2016. március 29., kedd

3. szint

Nemrég értünk haza, a kislányom a hat éves kötelező oltását kapta, ezért holnap is itthon leszünk. Minekutána csicsogó alom és vagy három adag nagydolog várt (az egyik ezek közül a kislapáton), úgy döntöttem, megpróbálkozunk a narancs karikával.
Beletettem őket párszor, fenemód érdekelte őket a karikán túli világ (merthogy most a belepotyogás veszélye nélkül tudott beleszaglászni a wc-csészébe.

És végül nem telt el 20 perc, Keezah baba úgy döntött, talán ki is próbálja. Olyan ügyesen, pont a karika közepén lévő lyukba pisilt, hogy na!... Nagyon büszke vagyok rá. :)

Remélem, Sethi is megoldja majd, és nem viszi mellé. Bár nem idegenkedett tőle annyira, mint az elején a piros karikától.

2016. március 28., hétfő

Szösszenet

Épp az előbb cseréltem almot. A fiúk nagyon ügyesek, és úgy veszem észre, mintha kevesebb alom lenne szanaszét rugdosva a tálcából, mióta feltettük a wc-csésze tetejére.
Sőt, úgy fest, először a karika közepét használják (azt a részét, ahol a narancssárgán a lyuk van), és csak miután teljesen tele van, használják a többit, így elfogott a vágy, hogy lecseréljük a sárgára. De aztán türelemre intettem magam, nem szeretném elsietni, már csak a fiúk és a siker érdekében sem.
Holnapután szabin leszek, talán majd akkor megpróbálkozunk vele.

Kedves Olvasóm talán hiányolhat olyan képeket, amikor a rendszer épp 'bevetésen' van, az ilyesféle fényképek hiányának csupán egyetlen oka van, mégpedig maguk az alanyok.
A fiúk rettentő szégyenlősek. Egy egy szint kezdetén rendszeresen kukucskáltam rájuk, hogy vajon csak ismerkedik a tálcával, annak új helyével, esetleg egész Kínáig tervez ásni és kaparni, vagy tényleg a dolgát végzi, és azt vettem észre, hogy mint valami kis bűnös, rajtakapott és lefülelt egyén, rögtön abbahagyta, amit csinált és fél pillanattal később már a lakás túlfeléről reklamált, amiért a privát szféráját zargattam. Így letettem arról, hogy a rendszer használata közben képeket készítsek róluk. Bár remélhetőleg lesz alkalmam fényképekkel dokumentálni a sikeres tréninget. Mert a mostani állás alapján biztos vagyok benne, hogy a fiaim megtanulják, végigcsinálják. :)

A következő szinten jelentkezem. Addig is szép napot :)

2016. március 27., vasárnap

2. szint

Két hét szoktatás után itt az idő a továbblépésre. Miután végeztem minden irányú, házon kívüli teendőimmel, feltettük az almot a wc-re. Nem sokáig kellett győzködni a fiúkat, rögtön megtalálták. Talán a jövő hét végén már előkerülhet a narancs színű karika, lyukkal a közepén.

Kisebb nehézséget okozhat majd Keezah, mert nagyon merev. Ha felveszem, hogy letegyem valahová (célzottan), akkor rendszeresen lemerevedik, olyan erősen tartja magát, hogy kész körülmény elrendezgetni a lábait, hogy mind oda kerüljön, ahová kell.
Mindezt betudom annak, hogy olyan kennelből érkeztek hozzám, ahol tenyészkandúrból volt vagy hat, kislány cicából meg vagy 10-11, tehát egy adott macskára nem jutott valami sok idő. Seth már akkor is felfedező kedvű, igazi vagány kiscsávó volt, Keezah meg nyuszi, rettentő félénk, mindentől megijedt. Úgy egy hét kellett ahhoz, hogy egyáltalán engedje, hogy hozzáérjek. Rendkívül rosszul szocializált cicák voltak, hála az égnek, ez mostanra már elmúlt. De Keezah merev tartása és állandó 'ellenkezése' ebből fakadhat.

Tapasztalatok a termékről.
Stabil és elég strapabírónak tűnik. Amit hiányolok, az a feltét és a belevaló karika között valamiféle tömítés, mert rendszeresen előfordul, hogy az illesztéseknél kifolyik, ami kifolyhat, így rendre oda nem illő foltokat találok a wc kövén.
Az én két ivartalanított kandúrkámnak 'mindent bele' alapon nagyjából 36 óránként kell cserélni az almot. Ebből arra gondolok, hogy még három cicánál végig lehet csinálni a tréninget, de több macskánál csak abban az esetben, ha időmilliomosok vagyunk, és belefér, hogy napi kétszer, ne adj isten háromszor cseréljünk almot.


2016. március 16., szerda

Eltelt három nap

Úgy, hogy gyakorlatilag egész nap egyedül voltak itthon a fiúk, és nem történt baleset. Biztató.
Felfogták a lényeget, és ügyesen használják az almot. A hétvégén talán feltehetjük majd a wc tetejére.

A következő lépés után jövök :)


Kis kiegészítésként néhány gondolat és tanács, ha valaki úgy érzi, követi a példámat.

Először is, rengeteg türelem és idő kell hozzá. Van olyan cica, aki rögtön felfogja, hogy mostantól azt kell használni, és van olyan cica, akinek kicsit több idő kell.
Másodszor, jó, ha az ember ismeri a cicáit. Némelyik talán nem olyan okos, és nehezebben fogja fel a dolgokat. Némelyik talán lázadó, és 'csakazértis'.
Harmadszor, ha több cica van, úgy az összeset meg kell tanítani a wc használatra. Olyan nincs, hogy 'Kormikát megtanítom, mert olyan ügyes és okos, de Cirmikét nem, mert ő lázad és úgysem tanulná meg'. Olyan nincs, hogy az egyiket meg akarom tanítani rá, a másiknak meg otthagyom az alomtálcát, mert a tanulékonyabb is az alomba fog menni, mondván, Ő miért nem, ha a másik igen?...

Érdemes a próbálkozásba olyan időszakban belevágni, amikor többet vagyunk otthon, hogy asszisztáljunk nekik. Szabadság idején, vagy a hétvégén, teszem azt.

A macska, mint faj rettentő önfejű és makacs. Nagyon okos, de nem szereti, ha dirigálnak neki. Ha megpróbálom rászoktatni a wc-re, azt úgy kell megtennem, hogy szabályosan meggyőzöm a cicát, hogy ez jó. Ha minden sikertelen próbálkozásnál kikap, nem látom be, hogy túl korai/képtelen rá, akkor a válaszreakciója az lesz, hogy össze-vissza hordja és szórja a végterméket a lakásban. Vagy a másik véglet, addig addig tartogatja, mígnem valami nagyobb baj történik. Az is lehet, magunkra haragítjuk a macskát, és ezentúl nem lesz partner semmiben.
Ha elkezdjük a tréninget, és valamelyik szint nem sikerül problémamentesen, ne féljünk visszalépni az előző szintre. Ha több cicát tanítunk egyszerre, mindig annak a cicának a tempóját vegye fel a tréning, amelyik a leglassabban reagál, aki nehezebben fogadja a változást a többihez képest.

Ha elegendő időt kap a cica minden szinten, akkor biztosan sikeres a tréning. Ha kell, tartson akár egy hónapig is egy szint, hiszen a végeredmény megéri.


2016. március 14., hétfő

Tapasztalatok

Elöljáróban leszögezném, hogy egyetlen napból túl korai általánosítani, de bizakodó vagyok.

Ma reggel fél hét felé elmentem dolgozni, épp az előbb értem haza, gyors felmérés, sehol egy akna (az alomban sem), vagy egy nem odavaló folt. Úgy siettem, mint akit kergetnek, féltem, hogy beleteszik az aknát az alomba és aztán nem mennek bele, hiszen a megszokotthoz képest sokkal kisebb a karika, de semmi probléma.

Sethi tegnap pont mellé pisilt, próbálkozott a lelkem, és bele is ment, épp csak a hátsója lógott ki. Persze, nem büntetem érte, hiszen ő bizony megpróbálta. Mindent összevetve az első esti folton kívül (amit persze sehová rosszabb helyre nem csinálhatott volna), minden a legjobb úton halad. Nagyon ügyesek, készségesek. :)

Mint a csiga, ugyan, de haladunk. Időnk van, mint a tenger :)

2016. március 13., vasárnap

Start

Miután a fiúk egy hónapig úgy használták az almot, hogy benne volt a piros karika, tegnap elérkezettnek találtam az időt egy újabb próbálkozásra. Keezah jól vette az akadályt (ismét), hiszen legutóbb is ügyesen belement. Sethi délután próbálta ki, komolyan mondom, nekem lovaim vannak, nem macskáim. :) A végtermék nagy része a karikába ment, úgyhogy nagyon megdicsértem, jutalomfalat, meg minden. Este viszont sikerült szembesülnöm azzal a ténnyel, hogy szegénykém még mindig idegenkedett tőle, és valamikor a nap folyamán az ágyra pisilt. Párna, paplan, lepedő, mindent át kellett húzni, ki kellett cserélni. Megszagoltattam vele, aztán belevittem az alomba. Úgy fest, felfogta végre, ma reggel rajtakaptam az alomban :)Jutalomfalat, sok simogatás, ölelés meg minden :)

Talán, most már elindulhatunk a wc-használat rögös útján :)

Hozzátenném, az utóbbi egy hónap tapasztalatai alapján, a fiaim meg voltak győződve róla, hogy a piros karika azért volt a tálcában, hogy ne pisiljék le a saját lábukat. :D

Mellékesen megjegyzem, hogy rettentő piszkot csinálnak a karikával. Nagyon alacsony a pereme, úgyhogy gyakorlatilag több szilikát van körülötte, mint benne, tegnap háromszor porszívóztam, de most már úgy gondolom, sínen van a dolog :)


2016. február 15., hétfő

T + 5. nap

Ismét itt. A cicák rendben használják az almot, benne a piros gyűrűvel, csak épp a gyűrűbe nem mennek bele. Ha nincs szilikát a tálcában, akkor se... Kis finnyogók... Úgy vélem, kicsit tovább fog tartani a dolog, de nem adjuk fel. Talán a hétvégére már nem fognak annyira idegenkedni tőle.

Addig is, nosztalgiáztam egy kicsit :) Előkerültek a régi képek a cocókról.




Seth 14 hetesen és most












És Keezah.










2016. február 11., csütörtök

T + 2. nap

Egy napja van az alomtálcában a piros feltét. A kis finnyogók mellé járnak, nagyjából pont ugyanolyan szűz az alom a karikában, mint egy napja, leszámítva azt, amit kirugdostak belőle.
Persze ugyanez nem mondható el arról a szilikátról, ami a karika körül van.

Jelenleg borzasztó bolondóra van rajtuk, a fejemre másznak, belemennek a mosogatóba és becenevükhöz híven mozognak a lakásban (=Tájfun és Tornádó), azaz kő kövön nem marad. Nem is tudom, láttam-e őket valaha is így száguldani.

2016. február 10., szerda

*UPDATE

A mai helyzethez. Sethi nyilvánvaló szenvedését és nyűglődését nem hagyhattam, így visszakerült a régi tálca a helyére, beletettem a piros korongot, hogy szokja meg. Szegény Seth, emlékezett, hogy kikapott reggel, amiért nem oda pisilt, ahová kellett volna, az új kütyübe viszont nem volt hajlandó belemenni, próbáltam jutalomfalattal, simogatással, 10 percenként beletettem, de nem és nem. Így szegény tartotta, amíg bírta. Amint visszakerült a régi tálca, már ugrott is bele, az se érdekelte, hogy nem volt feltöltve alommal.

Keezah ellenben rendkívül jól viselte, pedig féltem, hogy vele több lesz a gond. Délelőtt a részéről az első nagy dolog is megszületett.

Remélhetőleg a jövő hét elejére megszokja a korongot, nem ódzkodik majd annyira tőle.
Szóval nulláról vissza egy lépés, de sebaj. Nem adjuk fel :)


T + 1. nap

Tegnap este megérkezett a rendszer. Használatba is vettük :)

Keezah-t elég volt kétszer beletenni, és tudta, mi a dolga Sethike többször is járt arra, kapart is benne, de hogy elvégezte-e a dolgát, nem tudnám megmondani. Viszont ma reggel rajtakaptam, hogy a sarokba pisilt :(
Előtte nyifogott kicsit és kaparta az almot, de végül úgy döntött, a rongyszőnyegen jobb helye lesz. Belenyomtam az orrát, aztán beletettem az alomba. Remélem, érti.

Mióta idekerültek, ugyanolyan szilikátos almot használunk, bíztam benne, hogy ha magát a 'tálcát' nem is, de ami benne van, megismerik.

Talán kicsit elsiettük, ma még kivárok, mi lesz (itthon vagyok, mekkora szerencse!!:(), de ha továbbra is mellé jár, akkor visszakerül a régi tálca, bele a piros feltét, hogy szokják.

Magáról a rendszerről annyit, pont olyan, mint a képen. Elég stabil, tömör, strapabírónak tűnik (bár nem tapostam meg, így nem lehetek biztos benne)
Elég sekély, kevés alom fér bele, ami valahol nem is baj, hiszen a végére teljesen kikopik. Viszont ott is szilikát van, ahol sose volt.

Biztat a tudat, hogy múló állapot. Csak Sethet kellene meggyőzni arról, hogy ez milyen jó! :)


2016. február 2., kedd

6. nap

Itt vagyunk ismét :)

Öt napja van az alomtálca a wc mellett. Ezalatt az idő alatt a fiúk annyi szilikátot kirugdostak a  tetejétől megfosztott tálcából, hogy annyi a világon sincs!!! :)

Egyébiránt rendben megtalálták az új helyre költöztetett illemhelyüket.

Kissé nyomorgunk (a wc mellett nem volt elég hely, így félig előtte-mellette van a tálca), és lévén negyedik emeleti panel lakás, egy szem toalett van, úgyhogy elég kényelmetlenül vagyunk jelenleg, de biztat a tudat, hogy múló állapot.

A tréning rendszer azóta négyszer szállt le és fel, és még mindig nem ért ide. Távol Keletről érkezik, és a rendelés állapota alapján van még hat hete, hogy ideérjen.

Egyelőre ennyi, ha megérkezik és 'bevetésre kerül', jelentkezem :)

Addig is szép napot :)

 Seth

Keezah

2016. január 28., csütörtök

1. nap

Kezdem az elején :)

Van két gyönyörűséges keleti rövid szőrű, más néven orientális fiú cicám, hét hónaposak múltak, ivartalanítottak.

Az oriról annyit kell tudni, hogy rendkívül intelligens, tanulékony, hihetetlenül kíváncsi és kommunikatív fajta. 14 hetesen kerültek hozzám, testvérek. Az egyszínű (lila) Keezah, a cirmos arcú (lila ticked tabby) pedig Seth.

A blog a cica wc-re szoktatásáról szól.


Már amikor ismerkedtem a fajtával, játszottam a gondolattal, hogy az alomtakarítás helyett megtanítom őket az 'emberi' wc használatára. 

Néhány hete gondoltam egy nagyot, és nem egészen 20.000 Ft-ért megrendeltem nekik egy LITTER KWITTER nevezetű tréning szettet, amivel a leírás alapján négy-hat hét alatt megtanulják a wc használatát. A rendszer már egy hete úton van, így, úgy gondolom, hamarosan ideér, ezért megtettük az első lépést, nevezetesen áttettem az alomtálcát (és levettem a tetejét) a wc-be. 

Kicsit félek tőle, de biztat a tudat, hogy a több, mint négy hónap alatt, mióta itt vannak, egyetlen baleset sem történt, és ha a megszokott helyéről (a takarítás miatt, például) áttettem valahová máshová a tálcát, akkor is megtalálták. 

Néhány szóban, hogy miért is jó ez.

 - Először is, nincs alomtakarítás
 - Nincs alomköltség (a két fiam a rendszer árát nagyjából egy-másfél hónap alatt 'elfogyasztják' szilikátból)
 - Nincs szanaszét hordott alom a lakásban. Valljuk be, szilikátos alomdarabra lépni majdnem olyan jó érzés, mint legóra. :)
- Véleményem szerint szagtalanabb. Az alom, bármennyire is elnyeli a szagokat, a 'nagydolog' szagát képtelen semlegesíteni, és a fedett tálca csapóajtaján keresztül is kijut. Reggel alomtakarítás és mire hazaérek a munkából, az egész lakásban érződik a szag. Ha megtanulja a wc-t használni, a víz, amibe pottyant, elfedi a szagokat. Legalább is részben. (Kitudja, gombos a tartály, lehet, még le is húzzák maguk után! :) Na jó, ne álmodozzunk :))
- Higiénikus. Hiszen a cicu nem a saját ürülékében és vizeletében pacsmagol. Bármilyen gyakran cseréljük az almot, elkerülhetetlen, hogy a tappancsai szennyeződjenek (kapar, forgolódik az alomtálcában). És aztán jön be mellénk az ágyba.

Szóval reményteljesen előre :)